Ifjúsági munka Padovában
2016.11.11
EMBERI LÉPTÉK
2016.11.12
Show all
 

Az önkéntes egyszerűség filozófiája egyfajta tudatos szembenállás a fogyasztói társadalommal, s a nyugati fogyasztói társadalmakban emberek milliói törekszenek egyszerűségre.

 
 
„A fogyasztói társadalom materialista jellegét az támasztja alá, hogy az élet legfőbb célja az anyagiakban való gyarapodás, s az ember identitását anyagi javai – és elsősorban az ennek függvényében megszerzett társadalmi pozíció – határozzák meg. Az ember e felfogásban a testtel, azaz egy élő molekulahalmazzal egyenlő, amely önmagában és elkülönülten létezik, az embertársak elsősorban versenytársként jelennek meg, az egyéb élő és élettelen elemek pedig kiaknázandó erőforrások. Az önkéntes egyszerűsítők sem tagadják az anyagiak fontos szerepét, ám – a materialistákkal szemben – a szellemi elemek fontosságát is hangsúlyozzák. Az emberi élet célja szerintük az anyagi és a nem anyagi tényezők kiegyensúlyozott együttfejlődése. Az ember elválaszthatatlan része az őt körülvevő univerzumnak, s e felfogásból következik az embertársakkal és az egyéb élőlényekkel való együttműködés, valamint az irántuk tanúsítandó tisztelet szükségessége. (…)

Egy ember anyagi egyszerűségének mértékéről az alábbi kérdések vizsgálata alapján alkothatunk képet (az American Friends Service Committee nyomán) :

• Cselekvésre, önállóságra és részvételre ösztönöznek-e az általam birtokolt/vásárolt dolgok, vagy inkább tétlenségre és függőségre kárhoztatnak engem?
• Alapvetően kielégít-e, amit fogyasztok, vagy olyasmiket vásárolok, amik nem szolgálnak valós szükségletet?
• Jelenlegi munkámat és életstílusomat mennyiben befolyásolják a részletfizetési kötelezettségek, a fenntartási és a javítási költségek, valamint a mások elvárásainak való megfelelés?
• Figyelembe vettem-e fogyasztási szokásaimnak másokra és a Földre tett hatását?

E kérdések helyes megválaszolása hozzásegíthet a kreatív egyszerűség megvalósításához, megszabadít az anyagiakhoz való túlzott kötődéstől, hozzásegíti a nemzetet ahhoz, hogy megossza a javakat az alapszükségleteiket kielégíteni nem tudókkal (a szegényekkel), támogatja az egyéneket a nagyléptékű és bonyolult magán és állami intézményektől való függetlenedésben, s helyreállítja az élet anyagi és nem anyagi vonatkozásai közötti összhangot és egyensúlyt.”
 
 
Idézet: Kocsis Tamás: A materializmustól a teljes emberig, Kovász – 2001/3–4. Szám 131

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Add meg email címed, hogy küldhessük a legfrissebb híreinket:

Add meg email címed, hogy küldhessük a legfrissebb híreinket:

Add meg email címed, hogy küldhessük a legfrissebb híreinket:

Feliratkozom!