Rá kellett néznünk a múltra, hogy a jövőbe tekintsünk. Meg kellett határozni önmagunkat, hogy a színes, szeretetteljes Messzelátóból, mi a mi valódi énünk, mi az, ami fontos nekünk, ki a mi közösségünk, hogyan tudunk mi együtt alkotni? Ezért lelassultunk, tükörbe néztünk, és terveztünk.