Néhány praktikus kérdés
A szervezők sok szempontból nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy ne csak nevében szóljon az ökoturizmusról a képzés. Már a helyszínt is rendkívül gondosan választották ki: a manapság alapvetően cserkészközpontként szolgáló kétemeletes létesítmény kifejezetten nagyobb csoportok befogadására szakosodott öko-ház, melyet a modern technológia segítségével igyekeznek minél kisebb fogyasztásúvá tenni. Ez nem merül ki abban, hogy napelemek vannak elhelyezve a háztetőn, a ház szigetelése préselt szalmából készült, és a fűtés, illetve a vízmelegítés is meglehetősen innovatív módon van megoldva.
A szálláson kívül az étkezéseket is igyekeztek környezetbarát módon megoldani, bár a szállás választásával ellentétben ez a próbálkozás kissé félrecsúszott. Az alapelv, hogy csak vegetáriánus ételeket eszünk, nem volt rossz, viszont a megvalósítása nem sikerült tökéletesen: rengeteg kenyeret, krumplit, kölest, rizst és egyéb szénhidrátot ettünk, viszont nagyon kevés lehetőség volt zöldségeket és gyümölcsöket enni, és a legtöbb nem is őszi zöldség-gyümölcs volt. Ez remek emlékeztető volt arra nézve, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni egy ehhez hasonló projekt étkezésének tervezésénél, ahogy arra nézve is hasznos tanulság volt, hogy mennyire fontos a jó minőségű (és megfelelő mennyiségű!) étel biztosítása.
A képzés tervezésekor a szervezők igyekeztek egyforma hangsúlyt fektetni az elméleti és a gyakorlati kérdések felfedezésére is. A már korábban említett koncepció-keresésen, egész napos kiránduláson és szimulációs játékon kívül volt közös filmnézés, csapatépítő feladatok, erdőben járkálás, és még sok egyéb feladat, melyekkel nem csak az ökoturizmus meglehetősen szerteágazó témájában merülhettünk mélyebbre, hanem megismerhettük egymást, illetve a különböző szervezeteket és kultúrákat, melyeket képviseltünk. Reggelente pedig egy órán keresztül a fogadó helyet segítettük a munkánkkal: takarítottunk, fát gyűjtöttünk, rendbe tettük az udvart.Ökoturizmus és minimalizmus
Sajnos erre a témára nem jutott idő, sem lehetőség, hogy a csoporttal megbeszéljük, de magamnak azért lejegyeztem néhány dolgot.
Az ökoturizmus és a minimalizmus kapcsolatáról már csak azért is fontosnak tartom, hogy beszéljünk, gondolkozzunk, mert bár ez sokunkban nem tudatosul, utazás közben általában jobban terheljük a környezetünket és a Föld erőforrásait, mint a mindennapokban. És nem csak azért, mert az esetek többségében üzemanyagot fogyasztunk. Hajlamosak vagyunk kevesebbet főzni, és több előre csomagolt ételt venni. Ha a helyiek által kínált szállások helyett sokcsillagos szállodákban alszunk, akkor a pénzünk nagy része jó eséllyel nem a helyi munkavállalók, hanem az ország (vagy a bolygó) másik felén élő menedzserek zsebébe vándorol. A legértékesebb természeti területek sem véletlenül vannak elzárva a nagyközönség elől: van, hogy már a puszta jelenlétünkkel megzavarjuk az kényes egyensúlyt, ami egy-egy törékeny élőhelyen beállt. És így tovább.
De hát nyaralni megyünk, ha ennyi mindenre oda kell figyelni, akkor mi lesz a kikapcsolódással?! - merülhet fel a - teljesen jogos - kérdés. Én úgy gondolom, hogy mindenki számára, aki megengedheti magának az utazást, vannak olyan lehetőségek, melyeknek a megfontolásával legalább egy kicsit környezetbarátabbá tudja tenni az utazását. Szállások tekintetében például manapság már szinte végtelen választási lehetőség áll rendelkezésre, többek közt a Couchsurfingnek, az Airbnb-nek, a különböző house-sitting-programoknak köszönhetően. Az ismerős ételeket kínáló nemzetközi gyorsétterem-láncok helyett ehetünk helyi éttermekben, ahol a helyiek is vacsoráznak, vagy vásárolhatunk a piacon. Ahelyett, hogy eszeveszett tempóban végigrohanunk a sokszor zsúfolt turistalátványosságok során, megpróbálhatunk kevesebb dolgot jobban megnézni. Vagy még sorolhatnám a példákat. Persze mindenkinek megvan a komfortzónája, ahonnan nem szívesen merészkedik ki (vagy legalábbis nem nagyon), ugyanakkor arról is meg vagyok győződve, hogy mindenki, aki felelősségteljesen szeretne utazni (mert végeredményben az ökoturizmus erről szól), tud találni olyan pontokat az utazás tervezésében, ahol figyelembe tudja venni ezeket a szempontokat is.
Nekem az ökoturizmus arról is szól, hogy tényleg megismerek egy helyet, ahová utazom, legyen az város, falu vagy akár egy erdei turistaház. Hogy a kikapcsolódás tényleg kikapcsolódás legyen, nem pedig rohanás egyik helyről a másikra, hogy mindent megnézzek, ami "fontos". Hogy találkozzak a helyiekkel, megkóstoljam, amit ők esznek, megkérdezzem, hogy ők mit tartanak érdekesnek és értékesnek a környéken. Hogy tiszteletben tartom mások környezetét is annyira, mint a sajátomat: igyekszem nem termelni szemetet, és környezetbarát szolgáltatásokat igénybe venni (már ahol van erre lehetőség). Bizonyára másoknak meg mást jelent az ökoturizmus, ahogy a minimalizmust sem lehet egyszerűen megfogni, de azt hiszem nem is az a lényeg, hogy mindenben egyet értsünk, hanem hogy egyáltalán elkezdjünk gondolkozni a felelősségteljes utazás szempontjain.