“Éreztem, hogy végre jó a testemnek, hogy ráfigyeltem!”

Ezeket mondtátok ti, akik eljöttetek a rendezvényre és velünk voltatok erre a 90 percre.
A legtöbben idegenként érkeztünk, egy rohanós keddi munkanap után, a havazás miatt megbolondult városon át. Sokan mondtátok, hogy fájt a fejetek a kezdéskor, hogy nem is volt kedvetek elindulni hóban, sárban, latyakon, dugón át. Mégis nagyon fontos volt, hogy eljöttetek és megajándékoztatátok magatokat ezzel az élménnyel.

A Testidő önismereti tréning ugyanis pont azt nyújtja nekünk, amit mi soha nem adunk meg magunknak. A mozgáson alapuló önismereti módszerrel nagyobb figyelmet fordítunk a testünkre, hogy hogy vagyunk mi, hogyan érezzük magunkat, hogyan vagyunk a világban. "A testtudatosság egy eszköz, hogy felismerjük ezeket a folyton változó, komplex érzéseket. Egy eszköz, hogy hétköznapjainkban kiegyensúlyozottabban és tudatosabban tudjunk jelen lenni." - írja Judit honlapján.

Többféle játékot és mozgástípust próbáltunk ki az este során, így kipróbáltuk, hogyan tudjuk magunkat elengedni, hogyan tudjuk figyelmünket tudatosabban a mostra, a jelenre koncentrálni, hogy hogyan lehetünk jelen a pillanatban. Megnéztük, mi vezet minket ahhoz, hogy a másokkal való kapcsolódás során mi is nagyobb egyensúlyba kerüljünk magunkkal és érzéseinkkel.

Az esemény elején és végén is elmondtuk, hogy érezzük magunkat. Míg fél 7-kor még mindenki begubózott, átkarolta magát és zárt volt, fáradt és elgyötört, addig az este végén, alig másfél óra múlva kitárt karokkal, mosolyogva lelkendeztünk, hogy egyszerűen jobban vagyunk.
Közelebb kerültünk a testünkhöz, közelebb kerültünk a valódi igényeinkhez. Nyugodtabbnak és kiegyensúlyozottabbnak éreztük magunkat, holott "csak" magunkra figyeltünk. Egy új lehetőséget fedeztünk fel azzal, hogy kiegyensúlyozottságunkat nem egy végeláthatatlan bevásárló körút, nem egy tajtékos webshop-vadászat adja meg.
Hanem mi, magunknak.